Pálmák cserépben, dézsában, szabadföldön

Sok helyen tarthatsz pálmát dézsában, cserépben, a nappaliban, a fürdőben vagy a kertben. 

Kókuszpálmák

A pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó pálmák fás szárú bokrok, liánok vagy fák, legalább 200 nemzettséggel és 3000 fajjal.

A pálmák nem fák! Az általunk is közismert pálmák levélkoszorús trópusi fák, többnyire el nem ágazó hengeres törzzsel, amelyet rendszerint az elpusztult levelek töve borít. Néhány kivételtől eltekintve (tébai pálma – Hyphaene thebaica) a törzsük nem ágazik el.

A kifejlett levelek ujjasak vagy szárnyasan osztottak, illetve szeldeltek. A pálmák mutatós leveleik miatt olyan kedvelt levéldísznövények. A levelek spirálisa helyezkednek el a hajtáscsúcson.

Vannak olyan növények, amelyek nagyon hasonlítanak megjelenésükben a pálmákhoz, mégsem pálmák. Ilyenek például a pahipódium (Pachypodium lamerei, Apocynaceae), a cikász (Cycas revoluta, Cycadaceae) az utazók pálmája (Ravenala madagascariensis, Stretitziaceae)

A világ legmagasabb pálmája az Andok párás erdeiben élő óriás viaszpálma (Ceroxylon quindiuense), amely 60 méterre is megnő.

Az ismertebb európai pálmaházak közül hozzánk legközelebbi a budapesti és a bécsi, ezeknél nagyobb a párizsi, a berlini, a londoni és a majna-frankfurti.

A csokrok összeállításához használt vágott zöld választékba pálmalevél is tartozik. A fotón a kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) levele látható. Jellemzője, hogy tartós, és körbevágható.

Az itt látható csokor a Virágkötő Tanfolyamunkon készült.

A növénykedvelők szempontjából nézve kétféle pálma van, kinti és benti. A előbbieket ki lehet vinni a kertbe, jól viseli a tűző napot, esetleg kint is teleltehetők, nagyrészt mediterrán vidékekről származnak, a másik szobanövény, jól tűri a viszonylag fényszegény környezetet. Az utóbbiak trópusi növények, eredeti élőhelyükön csapadékos, meleg trópusokon, a fák árnyékában élnek, kisebb termetűek.

Trópusi pálmák

A legtöbb pálma a trópusokon, szubtrópusokon őshonos, ezért melegkedvelő. Persze a hőségben nehezen viselik a vízhiányt és a száraz talajt. Meghálálják a napi frissítő öntözést és a levelek lemosását is. A nyáron is cserépben tartott pálmákat állítsuk kéthetente vízzel telt nagy edénybe, így a földjük vízzel telítődik. Zuhanyozhatjuk is őket. Télen más a helyzet, ritkábban kell öntözni, és hűvösebb helyen kell tartani (8-15 °C). Ha erre nincs mód, a nyári tartásmódot folytassuk. A szobában télen világos vagy félárnyékos helyen tartsuk, különben a napsugarak levélperzselést okozhatnak.

Leginkább a szobapálmákat keresik a vásárlók. A pálmákat, fajtájától függetlenül, nyáron kitehetjük a szabadba: cserepestül szabadon vagy földbe süllyesztve, dézsában. Párás, meleg környezetet legjobban a fürdőszoba biztosít számukra, de a nappali félárnyékos részén is megélnek. Szárazabb környezetben ezeket a pálmákat előszeretettel támadják meg az atkák. Megjelenhet a betéri pálmákon a gyapjas pajzstetű is. A szobapálmákat két csoportba lehet sorolni a fényigényük alapján, az egyik csoportba a világos helyre valók és a másikba az árnyéktűrők tartoznak.

A botpálma (Rhapis humilis) alacsonytermetű, többtörzsű, jól viseli az árnyékos helyeket is. A többi szobai pálmához viszonyítva vízigényesebb. Egyik közkedvelt beltéri pálma az Areca pálma, ismertebb nevén bételpálma (Dypsis lutescens) magasabb termetű, világosabb helyre való. Említhetjük még a Kenciapálmát vagy kentiapálmát (Howea forsteriana). Tűrőképességére jellemző, hogy kibírja szárazabb levegőt, és tűri a rendszertelen öntözést is.

Ismerkedj meg a legyezőpálmával közelebbről is:

Legyezőpálma

Livistona chinensis

A legyezőpálma (Livistona chinensis) mutatós növény. Dél-Japán, Tajvan, a Dél-Kínai szigetvilág bennszülött növénye. Nevét legyező alakú leveleiről kapta, amelyek a lakásban is fél méteresre nőnek. Kifejlett levei legalább 75 szegmensből állnak. Lombozat szökőkútszerűen helyezkedik el a törzsön.

Fényigénye közepes. A közhiedelemmel ellentétben nem igényel rekkenő trópusi meleget. A levegő páratartalmára viszont érzékeny, rendszeres lemosással megelőzhető a levélcsúcs sárgulása, száradása. A gyakori öntözést meghálálja. Kevés fénynél megnyúlik és formátlan lesz. Ellenállóságát növelhetjük, ha májustól szeptemberig a szabadban tartjuk. Télen szobahőmérsékletet igényel. Fűtött szobában helyezzük a cserepet nedves kavicsrétegre.

Kültéri pálmák

Egy részük dézsás növényként tartható, és teleltetni kell őket. A szabadban teleltethető pálmák télen sokszor valamilyen takarást igényelnek, de mindenképpen védett helyre valók.

Ismerj meg néhány fajt közelebbről:

Kanári datolyapálma – teleltetni kell

A Kanári szigetekről származó datolyapálma (Phoenix canariensis) természetes körülmények között akár a 20 méter magasságot is eléri. Törzse kemény, levelei szárnyaltak. A boltban vásárolt datolya magjából is próbálkozhatunk nevelésével. A magot a szedés után minél előbb ültessük el, különösen, ha a magot nyaralásból hoztuk, mert gyorsan veszít csírázóképességéből. A saját nevelésű pálma alsó, első levélpárját, a szikleveleket elszáradás után vágjuk le. A később fejlődő levelek száraz végét és a levélnyeleket szintén távolítsuk el. Az egyik legigénytelenebb pálmafajta. Árnyékos helyen is növekszik. Laza és kötött talajon is megél. Mélyen gyökerezik, ezért szárazságtűrő. Tavasztól őszig a szabadban, napos helyen tartsuk. Öntözzük rendszeresen. Nem teleltethető kint. Télen a lakásban állítsuk világos, 10-14 °C-os hőmérsékletű helyre, és 10-14 naponként locsoljuk. Ha fűtött szobában tartjuk, leveleit permetezni kell. Néha mossuk is le a leveleket.

Kiültethető pálmák

Kültérre való például a kedvelt csavarpálma (Chamaerops humilis). Dézsás növényként tartható, de az idősebb példányok védett helyen kint is teleltethetők. Igénytelen, hőtűrő, csak a nyári nagy melegben kell intenzíven locsolni. Kezdőknek is ajánlják.

A kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) szintén dézsás növényként nevelhető, és idővel a szabadban teleltethető, ki is ültethető. A fagyzugos, huzatos helyet kerülni kell.

Ismerd meg közelebbről a törpepálmát

Törpepálma

A Földközi-tenger vidékéről származó törpepálma (Chamaerops humilis) a legkönnyebben tartható szobanövények egyike. Lassan növő fajta. A 2,5 méteres magasságot 10-15 év alatt éri el. Idővel azonban terebélyes fa lesz belőle. Nagy legyezőszerű levelei hosszú levélnyélen vannak, de ha leszáradnak, a levélnyéllel együtt kell levágni. A törzsön viszont megmaradnak az ananászra emlékeztető pikkelyek.

Szobanövényként jól teleltethető. 5 fokon is tarthatjuk. Sőt kiültetve – 10 °C-ig fagytűrő, ellenáll a nagyobb fagyoknak, hóesésnek. Nyáron szintén szabadba vihető. A téli hidegben fakuló levelei nyáron a szabadban visszanyerik színüket és alakjukat. Az idős fa törzsén oldalhajtásokat nevel, és erről is szaporíthatjuk, de magcsíráztatással is próbálkozhatunk.

Pálmák szaporítása magról

Sikeres lehet a tengerparti nyaraláson szerzett, a pálmafa alatt kihajtott fiatal, mindössze 8-10 centis növényke cserépbe ültetése. Legegyszerűbb azonban, ha a magvak csíráztatásával próbálkozunk.

Adria partjain leggyakoribb a törpepálma, a legyezőpálma és a datolyapálma. Valamennyiüket megpróbálhatjuk otthon magról szaporítani. A csírázáshoz persze idő kell, és még több idő szükséges a fajtára jellegzetes levelek kifejlődéséhez.

A pálmamagot vetés előtt mossuk meg, majd áztassuk néhány napig langyos vízben. A vizes tálka télen fűtőtesten, nyáron pedig meleg, napsütötte helyen legyen.

A pálmamagot mély cserépbe ültessük, mert hosszú gyökeret fejleszt. A mag elültetése előtt a cserepet tegyük vízzel töltött alátétbe, hogy a pálmamag nedves földbe kerüljön. A csírázáshoz legalább 21 fokos hőmérséklet szükséges, de fontos a magas páratartalom is, ezért a cserepet takarjuk le üveggel, vagy húzzunk rá lyuggatott műanyag tasakot. A levelek megjelenéséig több hetet kell várnunk. Leghamarabb egy hónap elteltével számíthatunk az első levélkékre. Később is csak lassan fejlődik, a fajtára jellemző levelek néha csak 2-3 év múlva láthatók.